Alig telt el néhány nap az évbõl, már el is kezdõdtek a vagyonosodási vizsgálatok. Az idei évre elõirányzott 10 ezer vizsgálat tizedét már megindította az adóhivatal - hangzott el az APEH tájékoztatóján.

A vagyonvizsgálatok elsõdleges célpontjai a jelentõs ingó vagy ingatlan vagyonnal rendelkezõk, a nagy összegû tagi kölcsönt nyújtó cégtulajdonosok, a tartósan veszteséget valló vállalkozás tagjai. Ugyancsak beleeshetnek ebbe a körbe azok az egyéni és társas vállalkozók, illetve az általuk foglalkoztatottak, akik személyes közremûködésre tekintettel több bevallási idõszakban csak a minimálbérnek megfelelõ jövedelem kivételét igazolják.

Nem csoda, hogy amikor milliónyi adózatlan forint tûnik fel és el az éter hullámai helyett a mérlegtételek sûrûjében, az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal fejébe is szöget vernek a furcsa események, így az magyarázat és adótartozás után kutatva a tettesek nyomába indul. Az eltûnések egyik forráspontját a tagi kölcsönök jelentik, amelyek mind adózási, mind számviteli szempontból gyenge pontot jelentenek az APEH pajzsán, lássuk miért is?

Forró kályha, könnyû indulás

A tagi kölcsön célja alapvetõen, hogy a megváltozott piaci viszonyok, fejlesztések vagy beruházok megindítása miatt forráshiánnyal küzdõ vállalkozások tulajdonosai vagy tagjai külsõ forrásbevonás nélkül is segítséget tudjanak nyújtani saját jövedelmük igénybevételével.

Az idén meghirdetett tízezer vagyonosodási vizsgálat hatására a hazai vállalkozói réteg belekezdett az "adótervezésbe" - írja a Napi Gazdaság.

Az utóbbi idõszak során egyre többen keresték fel off-shore cégalapítási, és vásárlási szándékkal az ügyvédi irodákat, valamint a nemzetközi adóelõnyök kiaknázására szakosodott társaságokat. A jelentõs vagyonnal rendelkezõ magánszemélyek olyan adóparadicsomot igyekeznek választani, ahol nem kell személyes adataikat megadni, így bújhatnak el teljesen az APEH elõl.

2008 nyarától 3 óra alatt bejegyezhetõ lesz az új cég. Ha pedig a társaság megalapítására valamilyen oknál fogva azonnal szükség van, a vállalkozó akár egy órán belül teljes körûen jogosult lehet az üzleti tevékenységre az igazságügyi kormányzat tervei szerint - írjaa Világgazdaság.

A törvénymódosító tervek ezért már az idén szeptembertõl két munkanapra, jövõ júliustól 3 munkaórára csökkentik a bejegyzési kérelem elbírálási határidejét az úgynevezett egyszerûsített eljárásban.

Hazánkban jelenleg mintegy 230 000 jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (kkt., bt.), illetve több mint 240 000 jogi személyiséggel rendelkezõ gazdasági társaság (kft., rt.) szerepel a cégjegyzékben - írja a Napi Gazdaság.

A parlamenthez benyújtott, a cégalapítást megkönnyíteni szándékozó igazságügy-minisztériumi törvényjavaslat alapján 2005 során a cégalapítás átlagos bejegyzési ideje hiánypótlás nélkül túllépte a 9 munkanapot, 2006 során azonban alatta maradt.

Az idei év elsõ negyedében csaknem 2500 magyar vállalkozás jutott a felszámolás sorsára, több, mint minden korábbi elsõ negyedévben és 10 százalékkal több, mint az elõzõ negyedévben - derül ki a cégadatok nyilvántartásával és forgalmazásával foglalkozó Opten Kft. elemzésébõl.

Az elsõ három hónapban 2498 céggel szemben tettek közzé felszámolási eljárást, miközben a csõdök száma összesen 8 volt a negyedévben. Miközben a felszámolások száma tovább nõtt, a végrehajtásoké csökkent 2007-ben.

Az igazságügyi tárca úgy gondolja, hogy a hitelezõk védelmét nem a cégalapításhoz szükséges minimális jegyzett tõke emelése szolgálja, hanem a cégek átláthatóságának növelése, vagyis a cégadatok teljes nyilvánossága - írja a Népszabadság.

A mintegy egy évvel ezelõtt függetlenné vált Montenegró elõtt kecsegetetõ fejlõdési pálya állhat, ami nekünk még inkább vonzó lehet. Vajon megéri céget alapítani a kis balkáni országban? Érdemes oda vinni megtakarításainkat? Erre keressük a választ montenegrói lehetõségeket felkutató cikkünkben.

Gazdasági helyzet

A 2006. májusában megtartott népszavazás értelmében Szerbia és Montenegró külön állammá avanzsált. A Montenegrói (eredeti nyelven Crna Gora) Köztársaság 13 812 négyzetkilométeren terül el, fõvárosa Podgorica.

Cégalapítással foglalkozó cikkeinkkel körbejártuk Magyarországot, azonban van még olyan ország a tárházban, ahová érdemes lehet benézni. Új lehetõséget jelenthet egyik déli szomszédunk is, Szerbia.

Miért pont Szerbia?

Úgy tûnik Szerbia gazdasága fényes jövõ elõtt áll, bár talán még korai lenne a balkán tigriseként emlegetni az országot. Igaz, a közelmúltban egyre több befektetõ keresi fel ezt az országot azt remélve, itt megtöbbszörözhetik pénzüket.

Magyarország Európai Uniós csatlakozásával lehetõvé vált, hogy az épp indítás elõtt álló vállalkozásokat, vagy a már meglévõeket külföldön mûködtessük. Nézzük meg, hogy mennyiben különböznek az adó és járulékterhek itthon és a környezõ országokban...

A következõkben egy általunk összeállított fantomcég adataival vizsgáljuk meg, hogy pontosan mennyi adót is kell fizetni, illetve milyen kedvezmények vehetõk igénybe.

Az emberek nagy részének az adóparadicsom kifejezésrõl egy pálmafás kép jut eszébe, ahol a helyiek halászatból élnek, és rumillat terjeng a levegõben. De mi van akkor, ha utáljuk a meleget, a tengerpartot és a homokot a szandálunkban?

Tegyük fel inkább, hogy egy olyan helyre vágyunk, ahol ihatunk egy finom kávét, az utcák díszkõvel vannak kirakva, és a vonatok sebesen szállnak egyik állomásról a másikra. Sokan meglepõdnének, hogy milyen adóparadicsomokra lehet néhol bukkanni, anélkül, hogy el kéne érte hagyni Európát...

Az elmúlt hetek, hónapok adóreformokról szóló hírei sokakat ejtettek kétségbe, és sodortak tudatlanságba az alapvetõ adózási szabályokkal, kedvezményekkel kapcsolatban. Nem meglepõ, ha alig van valaki tisztában azzal, hogy a 2007-es adóbevallásában milyen jogcímeken vehet majd igénybe kedvezményeket. Ezért igyekszünk tisztázni a jelenlegi helyzetet, vagyis azt, hogy milyen kedvezményeket vontak meg eddig a magánszemélyektõl, és még mire lehet számítani az év végéig...

Szinte nem is tudunk olyat kitalálni, amit még ne adóztatott volna meg az állam. A fizetésünk majdnem felét kifizetjük adók és járulékok címén. Ha ingatlant adunk el, fizetni kell. Ha veszünk, akkor is. Ilyenkor viszont felvetõdik a kérdés, hogy tényleg minden kapott pénz után kell adót fizetni?

A nyugdíj szerencsére ez alól még kivétel, bár a mostani tendencia folytatódásával ki tudja meddig. De most még legalább öreg korára megnyugodhat egy kicsit az ember, ez után a kapott pénz után nem kell semmilyen adót fizetni.

A hétfõn megjelent cikkünkben már bemutattuk, hogy milyen kereteken belül jöhet Magyarországra dolgozni egy külföldi állampolgár. Már a munkavállaláshoz szükséges dokumentumokban sem könnyû eligazodni, nemhogy az adózási kérdésekben, amelyek még kevésbé átláthatóak, és ember legyen a talpán aki el tud köztük igazodni...

A külföldiek Magyarországon történõ munkavállalásáról szóló elsõ cikkünkben (Megnyíltak a határok: miért jönnek a külföldiek?

A szándéknyilatkozatot Szikora János, az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal(APEH) elnöke, és Daniel Chitoiu, a román Pénzügyigazgatási Nemzeti Ügynökség vezetõje írta alá. Magyarország és Románia adóhivatalai eddig is szorosan együttmûködtek egymással, a szándéknyilatkozat célja az, hogy ez az együttmûködés új lendületet kapjon.

A veszteséges és nulla eredményt kimutató vállalkozások száma jelentõsen csökkent, az átlagos veszteség ugyanakkor a veszteséges cégek számának közel 14 százalékos csökkenése ellenére 9 millióról 10 millió forintra emelkedett. Az adatok 320 ezer, a naptári évvel azonos üzleti évû, kettõs könyvvitelû vállalkozás adatait tükrözik (a teljes adózói kör 330,8 ezer bevallást nyújtott be). A nagyvállalkozások részaránya 1,3 százalék (4.124 adózó), 89,5 százalék mikro-, 9,2 százalék kis- és középvállalkozás.

Jelenleg ahány tagország, annyiféle adóalap van, a nyereséget és a veszteséget nem lehet konszolidálni - mondta az uniós biztos. Nehéz összehasonlítani az adóterhelést az egyes országokban, az eltérõ adóalapok fölösleges költségeket és adminisztrációs nehézségeket okoznak a vállalatoknak. Ez nem csak a multikat érinti, van olyan közepes magyar cég, amelyik 11 uniós országban tevékenykedik - hívta fel a figyelmet. Lényegében arról van szó, hogy készülne egy új adóalap-számítás, amit azok alkalmaznának, akik túllépnek az országhatárokon.