Szinte nem is tudunk olyat kitalálni, amit még ne adóztatott volna meg az állam. A fizetésünk majdnem felét kifizetjük adók és járulékok címén. Ha ingatlant adunk el, fizetni kell. Ha veszünk, akkor is. Ilyenkor viszont felvetődik a kérdés, hogy tényleg minden kapott pénz után kell adót fizetni?

A nyugdíj szerencsére ez alól még kivétel, bár a mostani tendencia folytatódásával ki tudja meddig. De most még legalább öreg korára megnyugodhat egy kicsit az ember, ez után a kapott pénz után nem kell semmilyen adót fizetni.

A nyugdíj mellet viszont van még egy kör, ami után nem kell adót fizetni. Ez pedig az adóterhet nem viselő járandóságok. Bár ez sem teljes egészében igaz így. A megfogalmazás szerint ugyanis ha egy magánszemély adott évben kizárólag! adóterhet nem viselő járandóság címén szerez jövedelmet, akkor az után nem kell adót fizetni, sőt, még adóbevallást sem kell benyújtani.

De mi van akkor, ha más jogcímen is szerzünk jövedelmet? Akkor már nem ilyen rózsás a helyzet, ugyanis ebben az esetben az adóterhet nem viselő járandóság adóalap növelő tétel, annak ellenére, hogy az erre jutó adót levonhatjuk a teljes adóbefizetésből. Vagyis előfordulhat, hogy valaki pont ezek miatt az "adómentes" jövedelmek miatt kerül a személyi jövedelemadó törvény szerinti magasabb adófizetési sávba.

Az 1,7 millió forint feletti összegre már 36 százalék adót kell fizetni, és nem 18 százalékot, ami jelentősen megdobhatja a fizetendő adónk összegét. Ha például a munkáltató vonja le a bérünkből az adót, és nem tudja, hogy nekünk volt máshonnan kapott jövedelmünk is, mondjuk ösztöndíj, akkor ő csak a saját kifizetése után csinálja meg a levonást, ami okozhat kemény meglepetéseket az adóbevalláskor, mivel ki kell egészítenünk a befizetéseket, akár 10 ezrekkel is a magasabb adósávba való kerülés miatt.

Ráadásul az adóterhet nem viselő járandóságok is beletartoznak az éves jövedelembe, így befolyásolva az adójóváírást, a kiegészítő adójóváírást, és az igénybevehető adókedvezmények érvényesíthetőségét is. Emiatt lehet, hogy megint csak csökken néhány ezer forinttal a jövedelmünk, mivel nagyobb éves jövedelemre kisebb kedvezmény jár.

De lássuk, hogy melyek azok a kapott pénzek, ami után nem kell adózni, de ha más jövedelemmel is rendelkezünk, megkeseríthetik az életünket:

Tényleg ingyen van?

Egy korábbi cikkünkben már említettük (Gyerekbiznisz: Te bevállalnád ennyiért?), hogy a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, illetve a nevelőszülői díj után nem kell adózni, de ugyanúgy adóalap növelő tételként szerepel, mint az ápolási díj teljes összege, és a szociális gondozói díj évi 120 ezer forintot meg nem haladó része.

Ha egyetemisták, vagy főiskolások vagyunk nappali tagozaton, össze tesszük a két kezünket, ha kapunk az intézménytől pénzt különböző jogcímeken, mint például az ösztöndíj, tankönyv és jegyzettámogatás, valamint lakhatási támogatás ha nem vettek fel a kollégiumba, de ide tartozik a gyakorlati képzés idejére kapott fizetés minimálbért meg nem haladó része is. Ezek szintén adóterhet nem viselő járandóságok, és ezek szokták a legnagyobb problémát okozni a frissdiplomás dolgozóknak, ugyanis az év első felében még a hallgatói jogviszony miatt kapnak ösztöndíjat, lakhatási támogatást, az év végén pedig már munkába állnak, mert megszerezték a diplomát.

A munkáltató ilyenkor nem foglalkozik a korábban kapott pénzekkel, csak az általa kifizetett összegre számított adókat vonja le, ami ha pont olyan a fizetés akkor akár 50-100 ezer forintos többlet adóbefizetés is keletkezhet az "adómentes" pénzek miatt, mivel magasabb adósávba kerül a jövedelem egy része.

Adómentes a fentiek mellett a minimálbér összegéig az oktatási, kutatási tevékenység, vagy az ezekhez kapcsolódó, például könyvtárosi, vagy laboráns munkáért kapott fizetés is. Ehhez kapcsolódóan szintén nem kell fizetni a Magyar Corvin-lánc Testület által megítélt támogatás, illetve az arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevelek mellé kapott összegek után sem (itt viszont szintén van összegkorlát, a minimálbér négyszerese).

Ha iskola mellett szeretnénk egy kis pénzt keresni, akkor jó hír, hogy legalább a felszolgálási díj címén kapott összegek és a borravaló sem személyi jövedelemadó köteles. Amellett ha valamilyen okból kifolyólag külföldről, valamelyik EGT tagállamból kapnánk valamilyen ösztöndíjat, vagy akár hallgatói munkadíjat oktatási, kutatási munkáért, vagyis azokon a címeken, ami itthon adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, akkor a külföldről kapott összeg is ebbe a kategóriába fog tartozni, vagyis nem kell utána adót fizetni.

Annak ellenére, hogy ezeknek a kedvezményeknek a támogatás a célja, mivel nem lenne túl sok értelme egy dolgozó diák pénzét adók címén bevonni, sokszor keserűt pirulát jelenthetnek azoknak, akik emiatt az első munkával töltött évükben több adót fizetnek a vártnál...