Az elmúlt hetek, hónapok adóreformokról szóló hírei sokakat ejtettek kétségbe, és sodortak tudatlanságba az alapvető adózási szabályokkal, kedvezményekkel kapcsolatban. Nem meglepő, ha alig van valaki tisztában azzal, hogy a 2007-es adóbevallásában milyen jogcímeken vehet majd igénybe kedvezményeket. Ezért igyekszünk tisztázni a jelenlegi helyzetet, vagyis azt, hogy milyen kedvezményeket vontak meg eddig a magánszemélyektől, és még mire lehet számítani az év végéig...

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint 2007 január 1.-től egyes adókedvezmények a bevallott jövedelem nagyságától függenek, ráadásul 100 ezer forintos igénybe vételi korlát is érvényes rájuk, vagyis összesen csak ennyi kedvezmény jár ezeken a jogcímeken. Először is ezeket részletezzük:

Egyes társadalombiztosítási és magánnyugdíjpénztári befizetések kedvezménye

Ha valaki a nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából járulékot, vagy magánnyugdíjpénztári tagdíjat fizet, az levonhatja a befizetett összeg 25 százalékát 2007-ben akkor, ha a jövedelme alapján jogosult rá, és a kedvezmények nem ütköznek az előírt korlátba. Ráadásul a már befizetett tagdíj felett be lehet fizetni további összegeket is magán-nyugdíjpénztárba, aminek a 30 százaléka vonható le az adóból. A korábbi évekkel ellentétben 2007-ben már ez is jövedelemkorláthoz kötött.

Tandíj kedvezménye

Mivel változott a felsőoktatási rendszer, a kormány kénytelen volt a tandíjhoz kötődő feltételek módosítását is végrehajtani, miszerint 2007-től a kedvezmény már nem az első alapképzéshez van kötve. Az személyi jövedelemadó alapját csökkenti az adott évben kifizetett tandíj, költségtérítés, egyéb térítés, 30 százaléka, de maximum 60 ezer forint. A kedvezményt az iskola által kiadott igazolás alapján az veheti igénybe, aki befizette az összeget, vagyis nem csak a diák, hanem a szülő, gondviselő, testvér, vagy akár a házastárs is.

A többszintű képzés miatt a kedvezmény részben a felnőttképzésre is kiterjed, mivel addig lehet igénybe venni felsőfokú képzés, felsőfokú szakképzés vagy doktoranduszképzés esetén, ameddig fennáll a hallgatói jogviszony. De van olyan eset, amikor sem a diák, mivel nincs jövedelme, sem a befizetők (például nyugdíjas nagyszülők) nem tudják érvényesíteni a kedvezményt. Ebben az esetben halasztott kedvezményként is igénybe vehető, vagyis a diák a tanulmányainak befejezése után 5 egymást követő évben érvényesítheti a korábban igénybe nem vett kedvezményt, így csökkentheti a későbbi adóalapját.

Felnőttképzéshez kapcsolódó adókedvezmény

A felnőttképzés díjának kedvezménye 2007-től megszűnt azzal a kitétellel, hogy azok, akik 2006. december 31.-én a tandíj kedvezményének halasztott igénybevételére jogosultak, az akkor érvényes szabályok szerint még érvényesíthetik jogosultságukat.

Adományok kedvezménye

Az adóalapból szintén levonható ha közcélra adományozunk, vagyis a teljes összeg 30 százaléka. De itt vannak további korlátok is a jövedelem és a 100 ezer forintos összkedvezmény mellett, kiemelten közhasznú szervezet számára adott adomány után legfeljebb 100 ezer forint, közhasznú szervezetnek adott adomány után pedig legfeljebb 50 ezer forint vonható le az adóalapból.

De van még egy lehetőség a kedvezményekre, a tartós adomány. Ez azt jelenti, hogy ha egy közhasznú szervezet számára adott évben támogatást adunk, és kötelezettséget vállalunk arra, hogy az azt követő 3 évben azonos, vagy növekvő összegű pénzbeli támogatást nyújtunk ellenszolgáltatás nélkül, akkor további 5 százalék vonható le. De összesen a korábban említett értékhatárt nem léphetik át az adományok.

A biztosítások kedvezménye

A törvény szerint a biztosítóval kötött élet- és nyugdíjbiztosítás adóévben megfizetett díjának 20 százaléka szintén levonható az adóból. Sőt, ha minden évben növeljük a befizetéseket, akkor az előző évhez képest számított plusz összeg további 10 százaléka levonható. Bár azért van ebben egy kis buktató, ugyanis ha a szerződéskötést követő 10 éven belül gyakoroljuk a rendelkezési jogunkat, akkor a levont összeget 20 százalékkal növelve kell visszafizetni, amivel a kormány a hosszú távú befektetéseket és az önfinanszírozást kívánja erősíteni.

Bár azért nem olyan rossz a helyzet, ugyanis nem kell visszafizetni a levont összeget, csak a jog gyakorlása előtti 3 évre. Vagyis ha 2007-ben élünk a rendelkezési jogunkkal, akkor csak a 2004 után levont összegeket kell visszafizetni.

Mezőgazdasági őstermelői kedvezmény

Ha valaki mezőgazdasági őstermelő, és jövedelmének kiszámítását tételes költségelszámolással végzi, vagy azt a bevételének 90 százalékában határozza meg, akkor az őstermelésből származó jövedelmének adóját de legfeljebb 100 ezer forintot levonhat az összevont adóalap utáni adójából.

Tételes költségelszámolás esetén ha viszont más jövedelmünk is van, és az őstermelői tevékenység után nem éri el az adó a 100 ezer forintot, akkor könyvelői díjkedvezményt is igénybe lehet venni. Ezen a címen a könyvelőnek kifizetett az őstermelői tevékenységre arányosított költség vehető figyelembe, és a kettő együtt nem haladhatja meg a 100 ezer forintot.

Az eddig felsorolt kedvezmények összesen 100 ezer forintot érhetnek el, de ezen belül saját magunk dönthetjük el, hogy milyen arányban vesszük igénybe a kedvezményeket. 2007-ben az igénybevételére jogosító jövedelemkorlát 3,4 millió forint volt (mezőgazdasági őstermelő esetén 6 millió forint), vagyis havi 283 333 forint alatti fizetés esetén jár csak vissza pénz a befizetett adóból. Ha az éves fizetés 3,4 millió forint felett van, akkor a határt meghaladó összeg 20 százalékával kell csökkenteni a 100 ezer forintot, így 3,5 millió forint esetén már csak 80 ezer forint vehető igénybe ezeken a jogcímeken.

Tavaly a jövedelemkorlát még 6 millió forint volt ezeknél a kedvezményeknél, vagyis a magasabb jövedelműek is vehettek igénybe kedvezményt, amitől 2007-ben már a bevallott jövedelem mértéke miatt elesnek.