A hétfőn megjelent cikkünkben már bemutattuk, hogy milyen kereteken belül jöhet Magyarországra dolgozni egy külföldi állampolgár. Már a munkavállaláshoz szükséges dokumentumokban sem könnyű eligazodni, nemhogy az adózási kérdésekben, amelyek még kevésbé átláthatóak, és ember legyen a talpán aki el tud köztük igazodni...

A külföldiek Magyarországon történő munkavállalásáról szóló első cikkünkben (Megnyíltak a határok: miért jönnek a külföldiek?) bemutattuk, hogy vannak olyan esetek, amikor a dolgozónak lehetősége van megválasztani az alkalmazandó jogrendszert, ami viszont az adózásra is befolyással van. A következőkben ezeknek a hatásai vizsgáljuk.

Magyar jogviszony

Ilyenkor ugyanazok a szabályok érvényesek a külföldiekre, mint a magyar munkavállalókra. Vagyis adóazonosító jellel, TAJ-kártyával kell rendelkezniük, ezek nélkül ugyanis nem fizethető ki a munkabér. A munkabért forintban kell meghatározni, és kifizetni is, és a dolgozó minden olyan kifizetésben és juttatásban részesedik, mint a magyar kollégái, de ugyanazokat az adókat és járulékokat is fizetnie kell.

Bár azért van némi eltérés, ugyanis abban az esetben nem kell TB-járulékot fizetni (ideértve a munkaadói és munkavállalói járulékot is), ha a dolgozó után valamilyen okból kifolyólag megfizetik a járulékokat másik országban. Ilyenkor egy úgynevezett E101-es nyomtatvány beszerzésével lehet igazolni az adóhatóság felé, hogy sem a dolgozónak, sem a cégnek nincs járulékfizetési kötelezettsége.

Ennek ellenére 11% egészségügyi hozzájárulást viszont fizetni kell azoknak, akik a TB törvény szerint belföldinek minősülnek, vagyis valamelyik EGT (Európai Gazdasági Térség) országból származnak. Ez egyes szakemberek szerint azonban jogtalan azokkal szemben, akik nem itthon vannak biztosítva, ugyanis így gyakorlatilag két helyen kell fizetniük.

Külföldi jogviszony

Ha a munkavállaló a külföldi jog hatálya alá tartozik, akkor több esetről is lehet szó. Az első, amikor rövid távra érkezik, és nem keletkezik munkaviszonya a magyar cégnél, ami a kiküldetés esetén a leggyakoribb. A második eset pedig mikor hosszabb távra rendezkedik be, mert például egy 5 éves kirendelésről van szó. Mindenképpen szükséges az adó- és TB-kártya beszerzése, mivel bármilyen itteni kifizetés csak ezek megléte esetén teljesíthető.

Az első esetben nem kérdéses, hogy melyik országban fog adózni a dolgozó. Magyarországon gyakorlatilag a saját munkaviszonyának keretein belül tartózkodik néhány hónapig, ami miatt itt nem keletkezik adófizetési kötelezettsége.

A második esetben viszont már egy magyar leányvállalatnál dolgozik, vagyis Magyarországon folytat kereső tevékenységet, annak ellenére, hogy nem a magyar céggel van szerződése. Ez már bonyolítja a helyzetet, ugyanis meg kell vizsgálni, hogy hol is kellene adóznia.

Ha a külföldi állampolgárnak Magyarországon van az állandó lakhelye, akkor itt kell adóznia. Az állandó lakcímnek van egy meghatározása, mely szerint például a lakásnak bármikor rendelkezésre kell állnia, vagyis nem lehet kiadni. Így előfordulhat, hogy több országban is van állandó lakhelynek minősülő lakása az illetőnek. Ilyenkor következnek a további lépcsőfokok.

Vizsgálni kell, hogy hány napot tölt az országban egy évben, a családja vele utazott-e az itt tartózkodása idejére, illetve hogy a fogadó és a küldő cég között van-e költségáthárítási megállapodás, ugyanis ennek is lehet döntő szerepe annak megítélésében, hogy végül minek minősül a dolgozó adózás szempontjából, belföldinek, vagy külföldinek.

Viszont van egy adott kör, ami után mindenképpen adózni kell itthon, még akkor is ha nem a magyar cég adja az illető havi fizetését. Ez az adott ösztönzők köre, mint például a bónusz, vagy a részvényjuttatás. Ezek után akkor is meg kell fizetni az adót, ha a dolgozó már nem tartózkodik az országban, az adó befizetése viszont ilyenkor személyesen az ő felelőssége. Bár kérdéses, hogy egy magyar nyelven nem beszélő külföldi hogyan fogja kitölteni az elektronikus bevallás rublikáit.

A fizetés nem minden!

Magyar cég által adott juttatások

Vannak olyan adott juttatások, amelyek adómentesen adhatóak a dolgozóknak, még akkor is, ha az illető konkrétan nem áll munkaviszonyban a fogadó céggel, mindössze egy-két hónapos garanciális szerelés, javítás miatt tartózkodik az országban. Ilyenkor a lakás, vagy a szálloda bérleti díja, a lakás rezsije után nem kell adóznia a cégnek, vagyis a szállás költségeit "ingyenesen" fedezheti. Ugyanebbe a körbe tartozik a hatósági engedélyek, igazolványok beszerzésére fordított összeg is, a cégnek ezt sem kell leadóznia.

Viszont vannak olyan juttatások, amelyek nem minden esetben adómentesek. Ha a dolgozó az orvosi ellátást privátbiztosítóval való szerződés keretei között veszi igénybe, akkor az már természetbeni juttatásnak minősül, és 54 százalék adót kell utána fizetni. Egyébként az általános egészségügyi szolgáltatás keretei között igénybe vett orvosi ellátás költségei adómentesek a cég számára.

A nyelvtanulás az orvosi ellátással esik egy kategóriába. Adómentes juttatásnak minősül, ha a nyelvtanulás a munkához szükséges. De ha a dolgozó csak "hobbiból" szeretne nyelvet tanulni, akkor az után is 54 százalék adó fizetendő, mivel természetbeni juttatás.

Vannak viszont olyan dolgok, ami után mindenképpen adózni kell. Gyakran fordul elő, hogy a frissen az országba költözött beosztott a családjával együtt érkezik. Ilyenkor a gyerek iskolába kéne hogy járjon, amit kifizethet a munkáltató, de ez minden esetben természetbeni juttatásnak minősül, így 54 százalékos adózási kötelezettséget von maga után.

Külföldi cég által biztosított jövedelmek

Ha az itt dolgozó külföldi munkavállaló nem csak itt szerez jövedelmet, hanem a saját országából is, akkor neki keletkezik adófizetési kötelezettsége a kintről kapott összegek után, nem az alkalmazó vállalat feladata elintézni az ezek után befizetendő adó levonását. Emellett ha harmadik országból érkezett a dolgozó, figyelemmel kell lenni a kettős adóztatást elkerülő egyezményekre is, mivel előfordulhat, hogy a saját országában köteles adózni az ott kapott jövedelmek után.

Az ilyen címen kapott jövedelmet az adózó köteles bevallani és befizetni negyedéves bontásban. Itt viszont szintén felmerül a kérdés, hogy egy magyarul nem értő dolgozó hogyan fogja kezelni a magyar elektronikus bevallást.

Magyar cég által adott juttatások TB kezelése

Azt az esetet tárgyaljuk, amikor nem magyar jogviszonyról van szó. Ilyenkor nem mindegy, hogy a munkavállaló a származási ország tekintetében belföldinek, külföldinek, vagy egyezményesnek minősül. Ha külföldi, akkor nincs teendő, mivel akkor külföldi jogviszony alapján külföldön kell megfizetnie az adót és járulékokat a dolgozónak.

Ha belföldi, akkor a kötelező társadalombiztosítási járulékot bizony ki kell fizetnie azok után a juttatások után amit Magyarországon, a magyar cégtől kapott a dolgozó. Vizsgálni kell emellett az E101-es nyomtatványt, ha ez nincs, akkor magyar cég köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni az általa kifizetett jövedelem, juttatás után.

Az egyezményes kifejezés pedig arra vonatkozik, hogy a két ország, a küldő és a fogadó ország között van-e valamilyen adófizetésre vonatkozó megállapodás, ilyenkor ezt figyelembe kell eljárni.

A magánnyugdíjpénztári befizetések egy érdekes kategóriát képviselnek, ugyanis minden olyan juttatást köteles adni a munkaadó, ami a saját dolgozóinak is jár, ezzel együtt ha van ilyen akkor az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseket is. Viszont ha a külföldi nem itt szeretne letelepedni, akkor ezzel nem sokat ér.

Emellett a magánnyugdíj-pénztárba kötelező belépni mindenkinek aki először létesít Magyarországon jogviszonyt, és 35 év alatt van. Ha nem állnak fenn ezek a feltételek, akkor eldöntheti a külföldi dolgozó, hogy szeretne-e belépni. Viszont beszámít a szolgálati időbe az itt végzett munka időtartama.

Eltartottak járulékfizetési kötelezettségei

Már említettük, hogy sokszor a család is csatlakozik a férjhez a hosszabb távú kiküldetés során. Ebben az esetben a férj révén biztosítottá válnak a gyerekek, és a feleség is, viszont neki emellett 9 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.

A tervek szerint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzései Hivatal egyeztetni készül a saját rendszerét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adataival, így próbálva kiszűrni azokat, akik nem fizetik be a kötelező egészségbiztosítási járulékot, de be vannak jelentve az APEH-nél, mint külföldi munkavállaló. Bár ha a korábbi illetékhivatali összevonásokat tekintjük, ez még hosszú ideig el fog tartani.