Az Országgyûlés elfogadta az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslatot. A képviselõk 190 igen, 145 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadták el az elõterjesztést.

A jelenlegi áfatörvényt januártól felváltó új jogszabály 4 millióról 5 millió forintra emeli az alanyi adómentesség értékhatárát. Nem változnak az áfakulcsok (maradt a 20, illetve 5 százalék) és gyakorlatilag változatlan maradt a kedvezményesen adózó termékkör is. A jövõ évtõl magánszemélyek is áfaalanyokká válnak, ha ingatlant vagy építési telket "sorozat jelleggel" értékesítenek.

Ebben a törvényalkotási szakaszban ezt a kérdést nem lehetett már rendezni - mondta Kovács Tibor, az MSZP parlamenti frakcióvezetõ-helyettese.

A politikus szerint nincs mit csinálni ebben az ügyben. Arról lehet szó, hogy ha januárban a kormány benyújtja az új adótörvény-csomagját, akkor újra lehet vele foglalkozni, mivel a rendelkezést 2009-tõl kell alkalmazni.

Kovács Tibor szerint a Fidesz-frakció okolható a kialakult helyzetérért.

Avarkeszi Dezsõ, az alkotmányügyi bizottság szocialista elnöke az MTI-nek elmondta: a testület nap folyamán tartott ülésén házszabályellenesnek minõsítette az önkormányzati bizottság módosító indítványát, így arról nem szavaznak a plenáris ülésen.

Az értékalapú adó megállapítása nem egyszerû feladat. Maga az ingatlanos szakma is megosztott ebben a kérdésben. Ennek egyik oka, hogy több tényezõt is figyelembe kell venni az adó nagyságának megállapításánál, például a piaci viszonyokat, az ingatlanon elvégzett felújításokat, a megtérülési mutatókat, az elérhetõ bérleti díjakat, a beruházási hiteleket stb. Sok elemzés szerint vitákra adhat majd okot például az olyan ingatlanok értékmeghatározása, ahol a Dunára nézõ lakások többet érnek, mint az ellenkezõ oldalon lévõk, miközben mindkettõ ugyanabban az övezetben van.

Az alacsonyabb jövedelemkategóriákban megközelítõleg szinten maradt az adóterhelés, a magasabb jövedelmûek körében ugyanakkor enyhén csökkent, mivel az adótábla felsõ kulcsa 2 százalékkal mérséklõdött.

A munkaviszonyból származó egy fõre jutó átlagos bérjövedelem tavaly 7,2 százalékkal emelkedett az adóbevallások szerint és megközelítette a havi 140 ezer, éves szinten az 1 millió 677 ezer forintot (2005-ben havi 130 ezer, éves szinten 1 millió 565 ezer forint volt).

Veres János pénzügyminiszter a múlt héten egy konferencián azt mondta, nem biztos, hogy adóreformnak kellene nevezni a 2009-tõl tervezett változtatásokat, nem gondolkodnak a 20 évvel ezelõtti adóreformhoz hasonló mértékû és mélységû változtatásokon. Úgy vélekedett, hogy a kialakult adóstruktúra az adónemeket illetõen az EU gyakorlatának megfelelõ, ezért nem valószínû, hogy újabb adókat kellene bevezetni vagy a meglévõk közül érdemben el lehetne hagyni bármelyiket.

Az APEH a feketegazdaság elleni küzdelem érdekében kötött együttmûködési megállapodást a Business Software Alliance-szel (BSA), melynek célja a szerzõijog-sértésekbõl eredõ adócsalások elleni fellépés. Ehhez a megállapodás szerint a BSA szerzõi jogi kérdésekben nyújt támogatást, és a szoftverlicenc-szerzõdések informatikai vonatkozásairól ad tájékoztatást - áll az adóhatóság hétfõn kiadott közleményében.

Ugyanakkor az APEH tudomására jutott, hogy a BSA hazai vállalkozásoknak kiküldött leveleiben a két szervezet közti megállapodásra hivatkozva kérte be a gazdasági társaságoktól azok szoftvernyilvántartását.

E szerint Belgium és Dánia mellett Magyarország alkalmazza a legsúlyosabb elvonásokat; az egyedülállók esetében hátulról a harmadik, a családosokat alapul véve pedig a legutolsó helyen végzett hazánk.

A vállalati felsõ és középvezetés tagjai ? bruttó 8?30 millió forint körüli éves jövedelmekkel számolva ? összesen 48,5 százaléknyi adót és tb-járulékot fizetnek, függetlenül attól, hogy van-e gyerekük; ez azt jelenti, hogy a bruttó összeg 51,5 százalékát vihetik haza.