Félsz a vagyonosodási vizsgálattól? Íme a menedék!

Nincs menekvés! Vagy mégis?

Korábban már szó volt arról, hogy az izraeli üzletemberek Kelet-Európába "menekítik" a pénzt az adózás elől, vagyis a Kelet-Európai országokban, de leginkább Romániában vásárolnak ingatlant, amit utána nem jelentenek az izraeli adóhatóságnak. Emiatt egyre nagyobb figyelmet kapnak a jómódú üzletemberek, és a gyanús ingatlanvásárlási tranzakcióik is. De mi a helyez itthon? Van-e lehetőség arra, hogy a vagyonosodási vizsgálatok elől elrejteni kívánt pénzt úgy menekítsük külföldre, hogy arról az APEH ne tudjon?

Magyarország egyre több országgal köt valamilyen szerződést a kettős adóztatás elkerülésére, és az adatszolgáltatásra is, ami az ellenőrzések, és a vagyont érintő bejelentések teljes körűségét hivatott szolgálni. Ha valakinek a vagyonát vagyonosodási vizsgálat keretében vesz górcső alá az adóhatóság, arra is van lehetőség, hogy külföldről kérjen adatokat bankszámla nyitásáról, az azon lezajló tranzakciókról, de akár ingatlanvásárlásról is az ottani hatóságoktól. Viszont ez nem minden ország esetében van így, van aki nem ad ki semmilyen adatot a vizsgált személyről.

Mit adnak ki az országok?

Az információ cseréjének két ország között alapvetően három típusa van. Van, amikor kérelemre szolgáltatnak ki adatot, van a spontán információcsere, és van az automatikus. Az első esetben az egyik ország hatósága keresi meg a másik országét, hogy a számára érdekes információkat megszerezze. A következő esetben, ha valamilyen vizsgálat során érdekes adatokra bukkan egy ország adóhatósága, akkor van, hogy arról tájékoztatja más ország érintett hatóságait is.

Arra is van példa, hogy automatikusan kerülnek bizonyos adatok továbbításra két ország között. Bizonyos adatokat, előzetes kérés nélkül, szabályos időközökben adnak át az azt vállaló tagállamok másik tagállam részére. Az előre meghatározott információtartalmat mind a közvetlen, mind a közvetett adók területén fel lehet használni.

Az Európai Unión belül az információk átadását EK rendeletekkel szabályozzák, különösen a Közösségen belüli gazdasági műveletek hozzáadottérték-adójával kapcsolatban, mint a vagyonbeszerzés, az áruszállítás, vagy az áruk importja. A részt vevő tagoknak együtt kell működniük ezen a területen, ami segíti az áfa megállapítását.

Kettős adóztatás elkerülésére szolgáló egyezmények

A Közösség tagjai közötti, illetve Magyarországnak az ezen kívüli államokkal hatályban lévő egyezmények a kettős adóztatást elkerüléséről sokszor nem említik, de az adókötelezettségek kijátszásának megakadályozásáról is szólnak, aminek érdekében információkat is cserélnek a hatóságok a külföldi tevékenységhez és vagyonhoz kötődő adókötelezettség helyes megállapítása érdekében.

Közvetlen adóztatás, jövedéki adók, és biztosítási díjak adóztatása

Jó ötlet lehetne például egy nagy értékű életbiztosítási szerződés kötése is külföldön, ami szintén egy bizonyos mértékű vagyonátcsoportosítást jelentene az adóhatóság ellenőrzése elől. Viszont ha az adott ország köteles kiszolgáltatni a biztosításokkal kapcsolatos információkat, akkor ez a kapu is bezárult.

Valamennyi közvetlen adóval kapcsolatos információt kötelesek ugyanis kiszolgáltatni a tagok a többi országnak, ez vonatkozik a bevételre, és a tőkére vonatkozó adókra, ideértve az ingatlan értékesítéséből származó nyereséget, a cégek által kifizetett bérekre kivetett adókat, vagy a tőke felértékelését terhelő adót.

Amivel nem érdemes próbálkozni...

Tudják mennyi pénzt kaptunk külföldön...

A külföldi megtakarítások is jó lehetőséget jelentenének a "felesleges" pénz elrejtésére a vagyonosodási vizsgálat elől, ha nem lenne érvényben erre is irányelv az unión belül. Ki kell adni másik országnak a megtakarításokból származó kamatjövedelmek összegét is.

A tájékoztatásnak köszönhetően ellenőrizhető, hogy az adózók részére mely államban, mikor és mekkora összeget fizettek ki. Az APEH tájékoztatása alapján ezek között számos esetben több 10 millió forint értékű tételek is vannak. A beérkezett információk alapján a hatóság ellenőrizni tudja, hogy a vagyonosodási vizsgálat alá vont személy kifizette-e az adót a kapott összeg után.

A forrásadót alkalmazó Ausztria, Belgium és Luxemburg kivételével a többi tagállamtól, továbbá a Kajmán-szigetektől, Arubától, Montserrattól és Anguillától érkeznek információk magyarországi illetőségű személyeknek kifizetett kamatjövedelmekről annak érdekében, hogy ezeket a jövedelmeket Magyarország adóztathassa.

De azért nem lehet megnyugodni akkor sem, ha azokban az országokban van megtakarítása valakinek, amelyik nem szolgáltat adatokat a többieknek, ugyanis vagy ki kell ott fizetni a forrásadó összegét, vagy dönthet úgy az adózó, hogy a forrásadóztatás elkerülése végett hozzájárulnak az adataik kiszolgáltatásához, vagyis otthon adóznak. A tájékoztatás tartalmazza a kifizetés dátumát, a kamat összegét, és az adózó bankszámlaszámát is.

A fent említett három államból erre Luxemburgban van lehetőség, ezen kívül viszont még számos forrásadót alkalmazó országban is lehetőség van erre, mint Svájcban, Liechtensteinben, San Marinóban, Monacóban, Andorrában, valamint a Brit Virgin Szigeteken, Gernsey-n, Jersey-n, a Man.szigeten, a Turks és Caicos-szigeteken, illetve a Holland Antillákon.

Hova vidd a pénzed: biztonságos bankok, amik ellenállnak az EU-nak...

Ezzel már adódott egy lehetőség, amit az adóhatóság nem tud ellenőrizni. Ha például Bécsben tartunk egy nagyobb összeget bankszámlán, és ott szorgalmasan kifizetjük a forrásadót az összeg után kapott kamatra, akkor a számla adatai, és a rajta lévő összeg nem kerülhet a magyar adóhatóság birtokába, így máris megszabadultunk hivatalosan pár millió forinttól.

Viszont ahol kiadják az adatokat, jó vigyázni, ugyanis adóhatósági információk szerint a nagy összegű befektetésre utaló magas kamatok jó választási szempontot adnak a vagyonosodási vizsgálatokhoz (APEH-lista: idén te sem vagy biztonságban!).

(Forrás: Pénzcentrum.hu, 2008. február 22.)