A magyar gazdasági növekedés gátja az adórendszer: változtatni kéne?

Drága a munkaerő...

Az unióba való csatlakozással Magyarország szintén megnyitotta a kapuit, ami nem csak azt jelenti, hogy külföldi munkások érkezhetnek ide dolgozni, hanem azt is, hogy az itthoni szakemberek előtt is megjelent a lehetőség, hogy másik országba menjenek dolgozni. Emiatt, és a külföldi befektetők miatt is folyamatosan mérni kell az ország versenyképességét, hogy ne maradjunk le az Európai Unió többi országától.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2007-re is elkészítette tanulmányát, ami az ország versenyképességét a többi uniós országgal hasonlítja össze. A környező országok által fizetendő munkaerőköltségek és adók a magyar versenyképességre is jelentős hatással vannak. Ha magasabb itthon az adóteher, a külföldi működő tőke továbbállhat azokba az államokba, ahol ez lényegesen alacsonyabb, munkanélküliek ezreit hagyva maga mögött. Így komoly hatásai vannak az adott ország adórendszerének, és a munkaerő költségeinek arra, hogy a beruházók vonzónak találják-e vagy sem...

Munkaerőköltségek

A vállalatok szempontjából a nemzetközi versenyben való részvétel kiemelkedő fontosságú, főleg amióta megszűntek a határok. Ennek lényeges eleme a munkaerőköltség, mint a vállalatok által fizetett egyik legnagyobb költségnem. Ha túl magas béreket fizet ki egy cég az alkalmazottaknak, akkor ugyanakkora keret esetén kevesebb alkalmazottat fog tudni foglalkoztatni, ami rontja a termelékenységet. Ugyanaz a mennyiség több időbe, erőforrásba, és munkába kerül a vállalkozásnak, amit természetesen az adott termék vagy szolgáltatás árában próbálnak majd visszaforgatni, ezzel magasabb árszínvonalat kialakítva a szomszédoknál.

Ebből az látszik, hogy egy cégnek az a megfelelő, ha alacsonyak a munkaerő után fizetendő költségek. Ezzel ellentétes viszont az a tény, hogy az unióba való csatlakozással megjelent az országgal szemben a felzárkózás követelménye, ami a bérek uniós szintre emelését is jelenti. Így a két hatást együtt kellene hatékonyan érvényesíteni a cégeknek, ami viszont nagyon nehéz feladat.

A felzárkózási-utolérési hatásokkal összefüggésben a legdinamikusabb növekedés Romániában volt, majd Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Észtország következett, a magyartól nem jelentős mértékben elmaradó ütemekkel.

(Forrás: Pénzcentrum.hu, 2008. február 29.)